2016. május 23., hétfő

Hétfői vers 17.

Soóky László:

Kiűzetés


A virradatból a tábortűz
emléke marad s egy befejezetlen
mozdulat szégyene.
Az asszony mégis a nap
vérébe ejti hajfonatát, 
hogy körülírhassa magát
templomokkal.
Aztán középre áll, várja
a harangkondulást, és az öléből
parazsat hint.
A csendből végül csend lesz, 
a legperverzebb magány
hálóját szövik az angyalok. 


Soóky László, Perverz ütközetek, 1989. Madách

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése